Markotabödöge

Markotabödöge önálló község. Győr-Moson-Sopron megye északnyugati részén a Tóközben fekszik, közel a Hansághoz. Felszínét mélyebben fekvő területek és halmok teszik változatossá. Talaja sötét láptalaj, míg a halmokon lösszel kevert homok. A nyár többnyire száraz. Jellemző a szélgazdagság, iránya ÉNy-i. Átlagos csapadék: 592 mm. A községet a Keszeg-ér szeli ketté, amely a Rábcába torkollik. Közlekedését autóbuszjáratok biztosítják Győr és Csorna városokba.

Markotabödöge területén már a kőkorszakban is éltek emberek. Az Árpádkori térképen is különálló helyként szerepel Markota, illetve Bedegh község. Markota lakott helyen, Bedegh pedig gyéren lakott helyen van feltüntetve. Bödögét 1161-ben III. István király Nyáry Lőrincnek adta Bedegh néven, innét nyerte a család a bedeghi nemesi előnevet. Markota - Morgota 1222-ben Péter ispán birtokán volt. A falvak, birtokok, viszontagságos életét a 16-17. században hatalmasok erőszakoskodásai mutatják. 1519-ben Asszonyfalvy Gáspár foglalta el Bödögét, 1536-ban Poky Menyhért tette rá a kezét Markotára. 1550-ben a János lovagok kónyi jobbágyai és az uthaliak támadtak rá fegyveres erővel. A két község a győri Székeskáptalan birtokába került. A népmonda szerint Török Bálint felesége a férjét szerette volna kiváltani a török fogságából, ezért kellett eladnia a bödögei birtokát. A törökdúlás után, 1603-ban felhívást bocsátott ki a káptalan Markota megtelepítésére. A két falut 1610-ben egyesítik Markota és Bedege néven. 1683-ban a Bécs alá vonuló török csapatok pusztították, rabolták ki a falut. A kuruc háború után békésebb idők következtek. Az 1720-as évben a község lakóinak száma: 152. Bödögén volt egy kerek templom (rotunda) az Árpád korból. Körülötte temetkeztek. Az 1848-49-es szabadságharcban 8 honvéd harcolt az egyesített községből. Az első világháborúban 200-an vonultak hadba, közülük hősi halált haltak 44-en. Ezekben az években a község lakóinak száma már az 1400-at is meghaladta. A káptalani cselédség átlag családja 1 szobában élt és 2 családra jutott egy közös konyha. A jómódú gazdák arra törekedtek, hogy több földet szerezzenek. A Székeskáptalan uradalma 400 holdjával 25 családnak nyújtott szűkös megélhetést. 1944-ben a falut kétszer bombatámadás érte, halálos áldozatai is voltak. A második világháború hősi halottainak és áldozatainak száma 50 fő. Sokan csak évek múlva kerültek haza a hadifogságból. 1945-ben megalakult a Községi Nemzeti Bizottság, valamint a földosztó bizottság. Kiosztásra került a Székeskáptalan birtokából 382 kh, 181 földigénylő kapott földet. A volt gazdasági cselédek, agrárproletárok, kisparasztok nehéz körülmények között kezdtek hozzá a gazdálkodáshoz. 1948-ban megalakult az első termelőszövetkezet 10 taggal. 1950-56 között 47 új ház épült a juttatott házhelyeken. Ugyanakkor megindult a nagygazdák üldözése, kitelepítése. A beszolgáltatások mértéke magasra emelkedett. 1956 októberében tüntetéssel fejezték ki együttérzésüket a Budapesten harcolókkal. A forradalom leverése után 120 fiatal külföldre emigrált. 1969-ben a község gazdálkodóit újra tsz-be kényszerítették. Ennek következtében sokan kerestek munkát a közeli városokban. 1973-ban a községet közigazgatásilag Kóny községhez csatolják. Ez visszavetette a falu fejlődését.

1990-ben megalakult újra a község önálló önkormányzata, Markotabödöge község ismét önálló lett. Az önkormányzatok támogatása az első szabad választások után megnövekedett.

A falu jelképei: címere és zászlaja.

Címer: Az első mezőben látható búzakalászok a sarlóval és az M B betűkkel arról a pecsétről származnak, amelyet egy 1785-ben keletkezett nemesi közgyűlés jegyzőkönyvén találtak. A második mezőben levő latin kereszt a lakosság katolikus mivoltát jelképezi. Az ezüst hullámos pólya a településen keresztül folyó Keszeg-ér jelképe.Az alsó vörös mezőben pedig az egykori körtemplomra emlékeztető ábra szerepel. A korona csak dísz.

A Mindenszentek titulusú római katolikus templom 1752-ben épült barokk stílusban . A mai külső homlokzatán Mária és Keresztelő Szent János szobra áll. A főoltár szobrai 1750 körül készült szép alkotások. A szószék szintén értékes művészeti építmény. A templomfalán az I. és II. világháború hőseinek és áldozatainak emléktáblája található. A barokk stílusú Római Katolikus templom a 250. évfordulóra, 2002-ben került felújításra.

A bödögei temetőben található talán az ország legrégebbi Piéta szobra. Ismeretlen művész alkotta 1746-ban a temető megnyitásának évében. Ez az alkotás a beállítás, a megformálás miatt számít művészettörténeti ritkaságnak, vagyis „naiv realitása” miatt, ahogy Mária a keresztről levett Krisztust, fiát a kezében tartja.

A markotai temetőbe 1681 óta temetkeznek, azóta áll a z ottani temetőkereszt . A Szentháromság csoport 1896-ban készült. A Nemzeti Kulturális Örökségek Minisztériumától nyert pályázati díjból 2000-ben került felújításra. Mindkét temetőben 1848-as honvédsírok is találhatók.

A templom előtti Széchenyi halmon látható a Kálvária talpazaton álló kőkereszt, oldalán egy-egy szoborral. A kereszten az 1791-es évszám látható.

A Honfoglalási emlékmű, egy székely fafaragó műve, mely a bödögei falurészben áll.

A markotai ligetben látható a millenniumi emlékkereszt.

A markotabödögei népszokások egykor gazdag kulturális hagyományokat őriztek. A búcsút megelőzte a legénykeresztelő. A16 évet betöltött ifjú kocsmai keresztapát választott magának, hisz nem volt más találkozóhely és felnőtt életük indulásához a családon kívüli támogatót is jelentette ez a személy. Ők voltak a „céhs" legények. Búcsú előtt pár héttel esténként összejöttek, és füttyszóra tanulták a verbunkot, amit vasárnap litánia után először a templom előtt jártak el. A gyermekek a pünkösdjárásban vettek részt, a megláncolt fiúk rigmusokkal kértek adományt, a lányok pedig pünkösdölőt énekeltek és táncoltak. A betlehemezés és az újévi köszöntés a század elején még élt. Mára csak a búcsú maradt meg a régi szokások közül.

Markotabödöge
Markotabödöge Location of Markotabödöge
Coordinates: 47°40′53″N 17°18′43″E / 47.68144°N 17.31184°E / 47.68144; 17.31184Coordinates: 47°40′53″N 17°18′43″E / 47.68144°N 17.31184°E / 47.68144; 17.31184
Country	Hungary
County	Győr-Moson-Sopron
Area
– Total	16.29 km2 (6.3 sq mi)
Population (2004)
– Total	491
– Density	30.14/km2 (78.1/sq mi)
Time zone	CET (UTC+1)
– Summer (DST)	CEST (UTC+2)
Postal code	9164
Area code(s)	96

Markotabödöge is a village in Győr-Moson-Sopron county, Hungary.

External links

• Street map (Hungarian)