Borota

Infobox Settlement
settlement_type =
subdivision_type = Country
subdivision_name = HUN
latd= |latm= |lats= |latNS=N
longd= |longm= |longs= |longEW=E

pushpin_

pushpin_label_position =
pushpin_map_caption =
pushpin_mapsize =
timezone=CET
utc_offset=+1
timezone_DST=CEST
utc_offset_DST=+2|official_name=Borota
picture=Borota
subdivision_type1=County
subdivision_name1=Bács-Kiskun
area_total_km2=81.8
population_as_of=2005
population_total=1537
population_density_km2=18.78
postal_code_type=Postal code
postal_code=6445
area_code=77

[
thumb|right|300px|Location_of_Bács-Kiskuncounty in Hungary] Borota is a XD village in Bács-Kiskun county, in the Southern Great Plain region of Hungary. és még több infóért katt a Full Article-ra

Geography

It covers an area of convert|81.8|km2|sqmi|0|abbr=on and has a population of 1537 people (2005).

Történet:

Községünk története sajátos, de nem egyedülálló.Már a 13. században említik nevét, ám a legtöbb alföldi településhez hasonlóan a Tatárjárás és a Török Birodalom is elpusztította.

A területet csak a XX. század elején népesítették be a telepesek, akik főképp az Alsó-Bácska területéről érkeztek.

Valószínű, hogy a települést a bőtermő gyümölcsösök lehetősége és a hirtelen gazdát kereső területek tették vonzóvá.

Lakossága az 1949-es népszámlálási adatok alapján elérte a 4444 főt, jelenleg azonban már csak 1492 fő él a községben.

A csökkenő népességszám ellenére bízhatunk abban, hogy az itt élők szorgalmas munkájukkal mindig élhetővé teszik ezt a területet.

Történelmünket részletesebben tárgyalja Rapcsányi Jakab: Baja és Bács-Bodrog vármegye története című könyve, amely 1934-ben jelent meg A magyar városok monográfiája című sorozatban:

"Jánoshalmától nyugatra fekszik Borota, azelőtt Borot nevű község, amely a mohácsi vész előtt szereplő Borothi családtól kapta nevét. Először 1237-ben találunk Borotról említést. 1400 körül Boróti Péteré volt a község, de élt abban sok más nemes család is. 1519-ben Boroti Lóránt Pált, a XVI. század elején Balassa Lászlót, majd Fülöp Ábrahám apátot találjuk birtokban. 1580-tól 1590-ig a török uralom alatti időben a török iratok is megemlítik a Borot nevű falut. 1658-ban Wesselényi Ferenc nádor Borotát Serényi Pálnak adományozta. 1724 körül végleg nyoma vész a falunak, hogy mi történt vele nem tudjuk, de már 1740-ben a Grassalkovicsokat találjuk birtokban, kik azt feldarabolva, részben eladták, részben elajándékozták. A feldarabolás után Zside és Borot puszta Rém községhez csatoltatott.

Borota önálló községgé 1910-ben alakult. Első gyűlésén, 1910. szeptember 14-én még Hackenberger József rémi bíró elnökölt, de már december 15-én Kocsis József borotai bíró volt az elnök. A községháza épületét Milla Antaltól 1910-ben vették a jegyzői lakot ugyanakkor Horváth Andrástól a posta épületét pedig Bényi Jánostól 1911-ben.

A község lakóinak száma 1911-ben 2760, 1931-ben 3738 volt. Területe 14204 kat. hold, melyből 2094 kat. hold szőlő.

A község belterületén 241 ház, külterületén 538, összesen 779 ház volt az 1914-ben megejtett házszámozáskor.

Az 1931-ben történt állatösszeírás alkalmával 676 ló, 696 szarvasmarha, 2196 juh, 3749 sertés volt a lakosság birtokában.

1926-ban épült egy iskolai tanterem a beltelken továbbá az antallaposi iskola és tanítólak, a felsőszentkátai tanterem és tanítólak, nemkülönben a 1929-ben az alsószentkátai iskola és tanítólak.

1925-ben vette a község a 202 kg súlyú nagy harangot és azt Szent István névre keresztelték. A kis harang 18 kg. A községbe vezető műút 1926-ban adatott át a forgalomnak. A Mavart autóbuszjárat 1929-ben indult meg. A posta is csak 1930-ban helyeztetett üzembe. A községnek már 1912-ben volt bábája, önálló községi orvosa 1929-ben, önálló állatorvosa 1930-ban, gyógyszertára 1931-ben lett.

A község első plébánosa Kozák Károly volt, akit 1923-ban Kainczy Imre, majd Mátis Kálmán követett. 1932-ben Simon Mátyás a lelkek gondozója. A község 1912-ig rémi filia volt, 1912-ben lett önálló lelkészséggé.

A háború (I. Világháború-a honlap szerk.) után a község lényeges fejlődést mutat, erre az időra esik az iskolák létesítése, a sporttelep vétele, faiskola, az orvos, állatorvos, gyógyszertár rendszeresítése, postamesterség létesítése stb. A r. k. egyház lelki vezetője Simon Mátyás plébános. Hét tantermű r. k. iskolájuk van.

A r. k. Polgári Népkör, a Levente Egyesület, Polgári Lövész Egyesület, Tűzoltó Egyesület és Vöröskereszt Egyesület működik a községben.

A községnek van orvosa, állatorvosa, szülésznője, két daráló malom, két szikvízgyára mellett, 7 szabó, 7 cipész, 2 pék, 5 bognár, 6 kovács, 3 géplakatos, 2 bádogos, 5 asztalos, 2 papucsos, 5 borbély, 2 mészáros, 5 varrónő és 3 kádár elégítik ki az ipari szükségleteket a javarészt mezőgazdasági lakosság körében."